A Gyerekasztal Munkacsoport a katolikus egyház gyermekbántalmazási ügyeinek feltárásával, szakemberek képzésével és tanulmányokkal párbeszédet kezdeményez az egyházon belüli szexuális visszaélések ügyében.
Sorra mondanak fel azok a gyermekvédelmi dolgozók, akik nem vetik alá magukat a kifogástalan életvitelt vizsgáló tesztnek. A kérdőív gyermekvédelmi szakértők és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint is jogsértő. Arról, hogy milyen szűrési rendszerre lenne szükség és az megvalósítható-e a magyar gyermekvédelemben, szakértőket kérdeztünk.
Utcára kényszerülő kárpátaljai családok, felmondási hullám a gyermekotthonokban, Iványiék iskoláinak bezárása – a közös pont, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben a gyermekek vannak. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel beszélgettünk.
Nincs szülő, akinek könnyedén menne közölni gyermekével: nem vették fel a focicsapatba, meghalt az aranyhala, el fogunk válni. Némi figyelemmel, empátiával azonban jól is el lehet mondani rossz hírt.
2013 óta mindössze 131 esetben született jogerős ítélet 14 év alatti gyerekekkel szemben.
Mind nagyobb a felháborodás a volt nagykövet felfüggesztett börtön- és 540 ezer forintos pénzbüntetése miatt, már a Fidesz is ráfordult az ügyre, a bíróságot szapulva. Felvetődik a kérdés, miben segíthet neki a fellebbezés? És mi van, ha például az USA kikérné Kaletát?
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója elmondja, mitől óriási hiba a gyerekeket is berendelni a két decemberi munkaszombaton az iskolába.
Időnként előkerül a közbeszédben, hogy nem baj, ha időnként megütjük a gyereket fegyelmezési célból. Most épp Márki-Zay Péter fejtette ezt ki, de korábban Orbán Viktornak is tetszett volna egy ilyen passzus a köznevelési törvényben. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő kifakadt Márki-Zay Péterre.
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
A Leaving Neverland rendezője, Dan Reed úgy gondolja, ha valaki előítéletek nélkül nézi végig a négyórás dokumentumfilmjét, a végére aligha maradhatnak benne kétségek. Michael Jackson rendíthetetlen rajongóinak erről más a véleménye. Furcsának tartják, hogy a szereplők az énekes halála után álltak elő a molesztálási vádakkal, hogy a legközelebbi hozzátartozóiknak sem beszéltek róla, és egyébként is nagyon gyanús, ahogy ezeket a történeteket felidézik, sőt szerintük csak a pénzért csinálják. Viszont fontos ürügyet adnak arra, hogy a gyerekmolesztálásról beszéljünk. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével ezt tettük.
Néhány riasztó példa ellenére kicsinek tűnik a kockázat, hogy valaki rács mögé kerüljön hamis vádakon alapuló nemi erőszak miatt. De friss adatok vagy felmérések világszerte alig, idehaza egyáltalán nem lelhetőek fel.
A régi, halmozódó problémák lefoglalnak minden erőt, így sok olyan fontos kérdés itthon nincs terítéken, amellyel Nyugat-Európában kiemelt helyen foglalkoznak. Sokat kellene tenni a gyerekek mentálhigiénés állapotának javításáért is, hiszen – hogy elöljáróban csak egy adatot emeljünk ki – minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.